Főoldal     Mi a newstart     Magazin     Tanácsadás     Vega-konyha     Vega-GYIK     Fórum     Klub     Kapcsolat



Warning: getimagesize(http://veganet.hu/admin/): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 404 Not Found in /chroot/home/prosihu/newstart.hu/html/veganet.php on line 15

Warning: getimagesize(http://veganet.hu/admin/pictures/pro_418.JPG): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 404 Not Found in /chroot/home/prosihu/newstart.hu/html/veganet.php on line 15

Warning: getimagesize(http://veganet.hu/admin/pictures/pro_444.JPG): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 404 Not Found in /chroot/home/prosihu/newstart.hu/html/veganet.php on line 15

Warning: getimagesize(http://veganet.hu/admin/): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 404 Not Found in /chroot/home/prosihu/newstart.hu/html/veganet.php on line 15


Diabetikus halva
.

540 Ft
Sárgabarackmag, keserű
.

980 Ft
Máriatövis termés
.

135 Ft
Isler
.

320 Ft
Magazin // Levegő // Mi van a levegőben?

Mi van a levegőben?
Szerző: Tóth Gábor


Mi van a levegőben? A légzőszervi allergiák kapcsán feltétlenül említést kell tenni a légszennyező anyagokról: kén-dioxidok, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, ammónia és formaldehid. A kén-dioxidok a vegyipar, az üvegipar, a papíripar gyártási folyamatai, valamint a fosszilis energiaforrásokra alapozott ipari és háztartási energiatermelés során kerülnek a levegőbe. Elsődlegesen a szén elégetésekor jutnak a légkörbe, majd savas esők formájában károsítják a környezetet, a talajt és az élővilágot.

A kén-dioxid már igen kis mennyiség izgatja a nyálkahártyát, majd légúti szűkület alakulhat ki. Iparvidékeken és nagyvárosokban gyakran összefüggésbe hozható a gyermek- és felnőttkori felső légúti megbetegedésekkel, elsősorban légcsőhuruttal. A károsító mechanizmus lényege, hogy a belélegzett levegő kén-dioxid-tartalma reakcióba lép a légúti nyálkahártya felületén lévő folyadékfilm víztartalmával, és az így képződő kis mennyiségű, de krónikusan ható sav károsítja a légutakat. Az újabb kutatások fogszuvasodást és ínyrendellenességeket okozó hatásokra is rámutattak. A kén-dioxidnak elsődleges szerepe van az ún. londoni típusú ködkatasztrófák során fellépő kóros folyamatok kialakulásában.

A nitrogén-oxidok vegyipari és energiaipari eredetű szennyező anyagok, de nagy forgalmú utak mentén is nagyobb koncentrációban mérhetők a levegőben. A főzéshez, sütéshez, kazánok és bojlerek működtetéséhez használt földgáz égéstermékei között szerepelnek. Ha a szellőztetés vagy az elszívás nem megfelelő a lakásban illetve a konyhában, a rákkeltő nitrózaminok és nitrogén-oxidok nagyobb mennyiségben keletkezhetnek a belső légtérben, mint a szennyezettnek minősített külső levegőben. (A tapasztalatok szerint a szobák levegője többnyire csecsemő- és gyermekkorban okoz asztmát és bronchitist.)

A nitrogén-oxidok a levegő víztartalmával együtt salétrom- vagy salétromossavat képezve közvetlenül és savas esők formájában is kifejthetik káros hatásukat. Izgatják a légutak nyálkahártyáját, gátolják a csillószőrök mozgását, így - az öntisztulás elmaradása miatt - fokozott a nyákképződés. Emellett csökkentik a szervezet fertőzések elleni védőanyag-termelését és az oxigénfelvételt, s krónikusan hatva növelik a légutak ellenállását.
Nitrogén-oxid hatására a porszemcsék a mélyebb légutakba is eljuthatnak a csillószőröket bénító hatás miatt. Emellett a hörgők szűkülete is bekövetkezik, az immunválasz csökken, és a nyirokcsomók megduzzadnak. A hízósejtekből hisztamin szabadul fel, gátlódik a makrofágok működése, és csökken a keringő ellenanyag mennyisége is.
A nitrogén-oxidokból daganatkeltő nitrozoszármazékok (pirén, bifenilek stb.), nitrózaminok és nitro-PAH-származékok képződnek.

A szén-monoxid a szén tökéletlen égésekor, a nagyvárosi közlekedés és a szénnel való fűtés során nő meg a levegőben, de a dohányfüstben is kimutatható. Emberre gyakorolt hatásának lényege, hogy a hemoglobinhoz kötődési képessége lényegesen nagyobb, mint az oxigéné, így a növekvő szén-monoxid-koncentrációval párhuzamosan egyre kevesebb oxigén szállítódik a sejtekhez. Hosszabb távon az oxigénszállító képesség beszűkülése miatt beindított kiegyenlítő mechanizmusok (fokozódó véráramlás, nagyobb tömegű hemoglobin) nagymértékben igénybe veszi az egyébként is gyengébb allergiás szervezetet. Érszűkítő hatása az infarktus valószínűségét növeli. A napfény hatására képződő ózon agresszív, toxikus anyag. Izgatja a légutakat és a tüdőszövetet, gyengíti a gázcserét, és bénítja a baktériumok elleni védekezésben szerepet játszó falósejtek működését. Hosszabb távon rontja a fizikai teljesítményt, károsítja a kötőhártyát, gyengíti a légzésfunkciót, és szellemi kifáradást idéz elő. Mutagén és rákkeltő hatása is ismeretes.

Az ammónia a vegyi üzemek és hűtőipari létesítmények környezetében jelenik meg veszélyes mennyiségben, és szerepe lehet a krónikus légúti folyamatok kialakulásában. A formaldehid vegyipari, műanyagipari és bútoripari létesítmények környezetében, valamint nagyvárosok levegőjében keletkezik. A nyálkahártyára gyakorolt káros hatása miatt allergénnek minősíthető.

A leírásokból látható, hogy az emberi tevékenység igen nagy szerepet kap a légúti allergiák kiváltásában. Tovább bonyolítja a károsító hatást, hogy az említett tényezők kombinálódva is jelen lehetnek, így hatásuk összeadódik, esetenként hatványozódik. Egyénileg a lakások megfelelő szellőztetésével, és - amennyire ez lehetséges - a lakóhely jó megválasztásával védekezhetünk valamelyest az égéstermékek és egyéb légszennyezők ellen. A levegőbe nemcsak a lakóhelyen, hanem a munkahelyen is kerülhetnek veszélyes anyagok. A munkahelyi allergiák kutatása ma már az allergológia tudományának szerves része, így erről is szólnunk kell a légzőszervi allergiák tárgyalásakor.

Magazin // Levegő // Utóbbi néhány cikk:

Páratartalommal a penész és a ...
A házipor-allergiát általában a porban élő apró rovarok, a háziporatka melléktermékei okozzák, amely...


Minden jog fenntartva! newstart.hu - 2005